Közigazgatási jog II.

Közigazgatási jog II. Hatósági eljárásjog

(Jogász szak) 2024/2025. tanév II. félév

 

Előadás helye, időpontja: E1 előadó, szerda 12.00-14.00

Tantárgyfelelős: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár 

Tárgyjegyző: Varga Zs. András tanszékvezető egyetemi tanár / Hajas Barnabás egyetemi docens / Berkes Lilla egyetemi docens

 

Általános tantárgyi ismeretek

A Közigazgatási jog II. tárgy oktatása nappali munkarendben heti 1x2 óra előadás és 1x1 óra gyakorlat, levelező munkarendben 4x3 óra előadás és 1x2 óra gyakorlat. A Közigazgatási jog II. tananyag elsajátítása is intenzív előadás-látogatást/hallgatást igényel. A nappali munkarendben tanuló hallgatók előadáson a második órától kezdődően zárthelyi dolgozatot írnak a megjelölt megtanulandó tananyagból. A dolgozatokat a gyakorlatvezetők javítják és értékelik. Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok 2/3-ának eredményes teljesítése. A kiemelkedő teljesítmény eredményeként megajánlott jegyet lehet szerezni, ennek a zárthelyi dolgozatok csak az egyik összetevője. A megajánlott jegyekről és az aláírásról a gyakorlatvezetők az általános értékelésük figyelembevételével döntenek. A nappali munkarendben a vizsga – megajánlott jegy kivételével – szóbeli. Levelező munkarendben az elmúlt években szokássá vált írásbeli elővizsga lehetősége a félév során dől el.

 

február 12.

A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között; a hatósági tevékenység irányítása. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági ügy fogalma és az eljárási törvény hatályára vonatkozó szabályok rendszere. Megtanulandó: VI. kötet 19-28; V. kötet 53-88, (csak olvasandó V. kötet 88-160) VAGY: Kék könyv 327-381.

 

február 19.

A hatóságra (mint az eljárás résztvevőjére) vonatkozó általános rendelkezések [a joghatóság, a hatáskör (hatósági jogkör), az illetékesség, mindezek vizsgálata – áttétel, összeütközés, az eljárási kényszer, az ügyintézési határidő, a hatóság hallgatása, eljárás az illetékességi területen kívül, jogsegély, kizárás]. Megtanulandó: VI. kötet 29-32, 39-127.

 

február 26.

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (azaz képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés). Megtanulandó: VI. kötet 32-37, 129-203.

 

március 5.

A hatósági eljárás megindítása és az eljárási feltételek, azaz az eljárás tagozódása; sommás eljárás és teljes eljárás, az eljárás megindítása, a kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése és szünetelése. Megtanulandó: VI. kötet 205-225, 229-238, 395-432.

 

március 12.

Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek. A kapcsolattartás szabályai. Megtanulandó: V. kötet 161-214; X. kötet 137-160, , VAGY: Kék könyv 382-419.

 

március 19.

A tényállás tisztázása és a bizonyítás (az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú és hatósági tanú, a szemle, a szakértő, a tolmács, a tárgyalás és a hatósági közmeghallgatás, és a bizonyítékok ismertetése az ügyféllel, jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés). Megtanulandó: VI. kötet 239-291.

 

március 26.

A hatóság döntései (a határozat és a végzés). A döntés közlése. Megtanulandó: VI. kötet 293-335.

 

április 2.

Különleges eljárások az ÁKR-ben: igazolvány, bizonyítvány, nyilvántartás. A döntések semmissége. A hatósági ellenőrzés. Megtanulandó: VI. kötet 335-393, 433-488.

 

április 9.

A döntés véglegessége és a jogerő fogalma. A jogorvoslati rendszer alapjai. Jogorvoslatok kérelemre. Fellebbvitel. Közigazgatási per. Megtanulandó: V. kötet 215-224; VI. kötet 489-518; VII. kötet 52-69.

 

április 30.

Jogorvoslatok „ex officio”: módosítás, visszavonás; felügyeleti eljárás, AB határozat utáni eljárás, (kijavítás kicserélés is), ügyészi eszközök. Megtanulandó: VI. kötet 519-578.

 

május 7.

A végrehajthatóság alapkérdései. Megtanulandó: VI. kötet 579-634.

 

május 14.

Konzultáció

 

A kötelező tananyag:

1.) Patyi András (szerk.): A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai V-VI. és X. kötetei (Budapest, Dialóg-Campus, 2018-2019., e-könyv, pdf és epub változata is letölthető az NKE tudásportálon vagy itt az online tankönyvárban):

V.: Patyi András – Varga Zs. András: A közigazgatási eljárásjog alapjai és alapelvei, 53-88; 161-224.

VI: Lapsánszky András et al.: A hatósági eljárás jogintézményei

VII. Varga Zs. András: A közigazgatás kontrolljának jogi eszközei, 52-69.

X.: Budai Balázs – Gerencsér Balázs – Veszprémi Bernadett: A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai, 137-160.

Részben használható a Lapsánszky András - Patyi András - Varga Zs. András: A magyar közigazgatási jog általános tanai. Győr, Széchenyi István Egyetem, 2024, is („Kék könyv”).

2.) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

3.) A vizsga „beugró” részéhez kiadott memoriter.

 

Tételsor

Az alábbi tételsor csak ajánlott, elsősorban a vizsgára felkészülést kívánja elősegíteni. Használata nem kötelező, a vizsgáztató attól szabadon eltérhet. A vizsgára a teljes tananyag ismerete kötelező.

I. 1. Eljárásfajták és a hatósági eljárás fogalmi elemei – eljárástípusok a fogalmi általánosság szintjén
2. Az eljárást megindító kérelmek típusai és azok elhatárolása
3. A végrehajtás felfüggesztése, és megszüntetése

 

II. 1. Az Ákr. személyi hatálya, az ügyfél, ügyfélfogalmak
2. A hatósági döntés fogalma, a döntések csoportosítása jogi hatás szerint
3. Külföldi határozat végrehajtása; magyar határozat végrehajtása külföldön

 

III. 1. Harmadik személyek irat-betekintési joga, a bárki által hozzáférhető iratok
2. Az eljárás tagolódása; az eljárás megindítása hivatalból; értesítés az eljárás megindításáról
3. Meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása

 

IV. 1. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és fogalmi elemei
2. Az eljárás megtagadása – eljárási akadályok
3. Ingó-végrehajtás, ingatlan-végrehajtás

 

V. 1. Az eljárás megszüntetése
2. Az eljárást kezdeményező aktus és a hatósági intézkedés
3. Végrehajtás munkabérre

 

VI. 1. Az általános és különös eljárási szabályok
2. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése
3. A pénzintézetnél kezelt összegre vezetett végrehajtás

 

VII. 1. A hatósági eljárásjog kodifikációjának története
2. Az eljárási kényszer és az ügyintézési határidő
3. A végrehajtás foganatosítása és annak módozatai

 

VIII. 1. A hatáskör és az illetékesség általános szabályai; az illetékességi okok
2. A kérelem fajtái és tartalmi elemei
3. A közigazgatási végrehajtás jellemzői, a végrehajtás elrendelése

 

IX. 1. Az eljárási jogviszony hatósági alanyai
2. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés
3. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése

 

X. 1. A jogorvoslathoz való jog és az Ákr. jogorvoslati rendszere
2. A képviselet fogalma, fajtái és a meghatalmazotti képviselet
3. A végzések véglegessége és végrehajthatósága

 

XI.1. Elektronikus kapcsolattartás
2. A törvényes és az ügygondnoki képviselet
3. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

 

XII. 1. A kérelem tartalma, formája és a hiánypótlás intézménye
2. A határozatok véglegessége
3. A felügyeleti eljárás

 

XIII. 1. A kizárás fogalma és a kizárással érintettek
2. Az eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy
3. A közigazgatási per, mint jogorvoslati eszköz

 

XIV. 1. Az idézés és az értesítés
2. A kizárási okok
3. A véglegesség és jogerő fogalma

 

XV. 1. Az iratok fogalma, a magánokirat
2. A tényállás tisztázása és a bizonyítás fogalma, tárgya, a bizonyítási teher és kötelezettség
3. A végrehajtási kifogás és a biztosítási intézkedés

 

XVI. 1. A bizonyítás szabadsága és az ügyfél nyilatkozata a tényállás tisztázásában
2. A határozat végrehajthatósága
3. A költségviselés szabályai

 

XVII. 1. Közokirat a bizonyításban
2. A fellebbezéssel támadható döntések, a fellebbezési jogosultság, határidők
3. Az ügyész feladatai, eljárásjogi helyzete és intézkedési lehetőségei a közigazgatási eljárásban (általában)

 

XVIII.  1. A döntés közlésének a kézbesítésen kívüli formái, a közzététel
2. A nem alakszerű határozatok; a végzés fogalma és típusai
3. Az eljárási költség fogalma és típusai

 

XIX.    1. A hatósági eljárás alapelvei általában, a törvényesség és a hivatalbóliság
2. A tanúzási kötelezettség, a vallomástétel akadályai
3. A semmisségi okok joghatása és időbeli alkalmazhatósága

 

XX. 1. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a tényszerűség elve
2. Bizonyítás tanúval, tanúvédelem és a hatósági tanú
3. A semmisség fogalma és a semmisségi okok a hatósági eljárásban

 

XXI. 1. A hatáskör és illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés
2. A szemle a bizonyításban
3. A fellebbezés joghatásai, a fellebbezés elbírálása

 

XXII.  1. Ügyfélképesség, eljárási képesség, jogutódlás
2. A szakértő kizártsága és bizonyítás szakértővel
3. A hatósági szerződés

 

XXIII. 1. A költségtakarékosság elve
2. A hatósági nyilvántartás
3. Az igazolás

 

XXIV. 1. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv, ügyfél-nyilvánosság és tájékoztatási kötelezettség
2. Az illetékesség, a hatásköri és illetékességi vita
3. Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel

 

XXV.  1. A hatóság hallgatása (fogalma és eljárás)
2. Egyezségi kísérlet és az egyezség jóváhagyása
3. A jogorvoslat fogalma és szabályozási elvei, a jogorvoslati rendszer

 

XXVI. 1. A tisztességes eljáráshoz való jog, az anyanyelv-használat elve
2. Határidőfajták és a határidő számítása az eljárásjogban
3. A hatósági ellenőrzés fogalma és sajátosságai

 

XXVII. 1. A joghatóság és eljárás külföldön
2.  Irat-betekintési jog az ügyfél oldalán
3. A hatósági igazolvány és bizonyítvány

 

XXVIII. 1. A jogsegély a hatósági eljárásban
2. A határozat fogalma, fajtái és az alakszerű határozatok
3. Jogorvoslat saját hatáskörben: módosítás, visszavonás

 

XXIX. 1. Döntéstípusok és a döntések jogi kötöttsége
2. Az eljárás akadályozásának következményei
3. A hatósági döntés kézbesítése és a kézbesítéssel kapcsolatos vélelem

 

Budapest, 2025. január 20.

Varga Zs. András

tanszékvezető, egyetemi tanár